Érdekes, hogy azok a filmrendezők, akiket ma a legnagyobbaknak tartunk, arról mesélnek, hogy mennyire nem látták őket szívesen pályájuk elején a szakmában, de sosem adták fel és aztán az idő őket igazolta.. nos, remélem, hogy a repülésben is beválhat ez a recept, erre koccintva kívánok boldog és a tavalyinál kicsit kevésbé kiábrándító új esztendőt minden barátomnak és jóakarómnak. Köszönöm, hogy vagytok nekem. rosszakaróimnak szívesen kívánnám, hogy forduljanak fel, de inkább mégsem, szükség lesz még rájuk, amikor majd fordul a kocka, innen üzenem nekik, hogy nehogy megváltozzanak, maradjanak nyugodtan ugyanilyen szar emberek, legalább lesz kit rossz példának mutatni a fiamnak. Derűsebb jövőt, barátaim, szeressétek a macskákat és az esőt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
aribeth 2010.01.12. 01:46:29
Végigolvastam a blogod - eleinte, pár modorosblogos megjegyzésed alapján azt hittem, hogy az orvosi pályán nem megy az elhelyezkedés, de aztán kiderült, hogy pilóta vagy. Minden elismerésem, és kívánom, hogy sikerüljön munkához jutnod. Minden negatív tapasztalatom ellenére még hiszek abban, hogy az ekkora munka és tudás idővel igenis meghozza a gyümölcsét, míg a mutyizókat utoléri a végzet.
Picujka 2010.01.13. 15:14:44
Tim28 2010.01.19. 18:01:24
Scala · http://irodalom.blog.hu 2010.01.20. 01:29:24
Visszatérek a blogomra az őket érintő postokkal, jeleztétek az igényt. :-)
Óriási amit írsz a rosszakaróidról, én nem így működök. Eleinte reménykedem a bocsánatkérésben, aztán magam ellen forulok, aztán... szeretném, ha elintézné az élet. Tudom, nem lehet az ilyesmit siettetni. Várok türelmesen... Maradok egészségben. :-)))
Átnézem a blogot, most kezdtem.