"If I can’t have long hair or any fun, I can have a cat" (E.H.)
Meglepetésemre előző bejegyzésemre az egyik válasz emailben érkezett. Egy novella, bizonyos MGL tollából. Íme:
"Ne feledd, hogy Vénusznak keserűmandulás vanília illata van!
Bukowszky otthon volt és egész egyszerűen rettentően el volt foglalva magával, a munkájával, a gondolataival, a tervekkel, és a közös boldog jövő garanciájával a fejében teljesen nyugodtan és kiegyensúlyozottan végezte a délutáni rutin fontos tevékenységeit, amit egészen egyszerűen flight szimulátorozásnak álcázott azon a napon.
- MA222, Runway vacated, request taxi to gate.
- MA222, Roger, taxi to gate 22 via taxiway K, report Marshaller in sight.
- Taxi to Gate22 via K, wilco MA222.
Tik-tak.
- MA222, marshaller in sight.
- MA222, Roger, cleared to switch off.
Cleared to switch off MA222
Bukowszky ezzel bejezte a küldetést, és kikapcsolta a rádiót, elégedettség, és siker lengte körül, és kezdte magát egészen jól érezni.
Az új misszió keresése közben rápillantott az órájára 17:57 volt. Már hiányzott neki az illat, ami minden nap 3 éve 17:20 körül olyan boldoggá és nyugodttá teszi.
Felismerte hogy, az illat az ami hiányzott a délutánjából és megint késett. Magát az illatot már nem tudta meghatározni, mert természetessé vált már rég.
Már-már kezdte megszokni az illatos boldogság késését a mindennapokban, és már fel sem tűnt.
- Hiszen majd jön- biztosan jön- gondolta - mindig jön.
Aznap ismeretlen illat érkezett, és egészen pontosan meg tudta határozni az illat nevét Keserűmandula Vaniliával szaladt végig az agyán és egészen különös érzést hozott.
Bukowszky nem tudta meghatározni az érzést, nem ismerte a nevét, talán sosem érezte.
Sok érzés egyszerre tört rá, melyek egy egészen új érzést teremtettek benne.
Túl azon, hogy nagyon nyugtalanító érzés volt, a gyomrában valami olyasmit érzett mikor először csókolta meg Flórát, de nem melegséggel mint akkor, hanem belső remegéssel és telis-tele, félelemmel, bizonytalansággal.
Flóra beszélt hozzá de nem tudott odafigyelni rá, mert gyanús lett, hogy ez nem ő, legalább is nem az egész, valami mintha hiányozna belőle.
Flóra még mindig beszélt hozzá, és szokásos pakolási feladatokat talált magának és gyors mozdulattal betette a telefont a fiókba.
Aznap különösen csinosnak és szépnek találta Flórát.
Zöld szoknya volt kerek csípőjén, fekete sejtelmes harisnya, selyem blúzzal, fekete magas sarkú cipő és táska masnival, és a körmei pirosak voltak. Pirosak!
Ki volt festve, és a szeme….más volt.
Bukowszky meg is jegyezte hogy milyen jól állnak az új ruhák Flórán.
- Ezek nem újak, emlékszel hat hónapja vettem és fel is próbáltam Neked van hozzá fehérnemű is. - beszélt tovább…de Bukowszky nem halhatta ma sem amit mondott, mert egészen máson járt már az agya.
Az emlékek nem voltak meg…gondolkodott erősen…aha valami volt talán, de épp….hm valami nehéz landolás volt Svájcban, el is rontotta a bemutató miatt.
-Flóra boldogan mesélt, durozsolt….Novák Úr……Novák Úr.
Már megint ez a Novák….gondolta, de ki is ez a Novák állandóan ezt hallotta mostanában.
Megkérdezte.
A kérdésére már nem Flóra válaszolt.
Vénusz szemei csillogtak, rajongással beszélt Novák Úrról. Emberi értékeiről. Éles eszéről, és mulatságos humoráról, udvariasságáról.
Bukowszky felismerte, hogy ez most egészen más. Veszélyes, és bizonytalan.
Meglátta Vénuszt. Igen ez Vénusz. Itt van!
Felismerte az érzést is, aminek semmi köze az illathoz, az időhöz a névhez a ruhához, annál inkább a hiányzó telefon csörgésekhez, az új síkú kérdésekhez, és megjegyzésekhez, és az új könyvekhez és hobbykhoz.
Nem is sejtette, hogy a ruhapróbához hasonló esetekkel áll szoros kapcsolatban.
Bukowszky most már minden szóra figyelt, mert érezte, amennyiben ez tényleg Vénusz, akkor már lehet, hogy késő.
Fülledt volt a levegő és késő volt.
A telihold megvilágította a Keserűmandulás Vanília illatot.
Világosan látta már.
A jelekből fel kellett volna ismernie, de nem ismerte fel, mert másra kellett figyelnie: Svájcra.
Felismerhette volna már Vénusz illatát is, de elfelejtette a nevét, és hogy milyen.
Pedig milyen jó volt….még emlékezett rá milyen volt először Vénusz illata.
Eldöntötte, hogy most megjegyzi az illatot, és jó mélyen beleszagolt az ezüstös levegőbe, de már nem érezte… nem volt ott.
Elillant.
A Keserűmandulás Vanília illatú Vénusz elvitte Flórát tőle, úgy ahogy hozta. Ugyan úgy.
Már tudta.
Azon a napon vitte el, nem ezen a napon.
MGL"
