(kéretik nem halálosan komolyan venni)

A németek precízek és impotensek, csúnya kövér disznók böhöm nagy kocsikban és a fél szexipart ők tartják el. Mondjuk a német nőkre elég ránézni, és megérti az ember, miért mennek évente hatszor "üzleti útra" Ázsiába (és Magyarországra) a német férfiak. Nem meglepő, a legkiválóbbak 60 éve kiszelektálták magukat a populációból.

A franciák koszosak és azt hiszik, hogy marha jók az ágyban. Arrogánsak, rátartiak, de piszok jó borokat és sajtokat készítenek. A francia külvárosokban sajátos nemzeti sport az autógyújtogatás és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy beza több a koromfekete játékos a nemzeti válogatottjukban, mint fehér. 
 

Az oroszok melankólikusan agresszív, igénytelen alkoholisták, akik valahogy az erkölcsök terén nincsenek a toppon. Arrafelé minél nagyobb gazember valaki, annál valószínűbb, hogy megválasztja az istenadta nép magas beosztású vezetőnek - de ha mégsem, előbb-utóbb úgyis ott köt ki.
 

A cigányok haszonlesők, és hajlamosak belelovallni magukat a hisztérikus önsajnálatba, miközben szemrebbenés nélkül lopnak. Erőszakosak és végtelenül primitívek, nem tudnak és nem is akarnak egyetlen társadalomba sem beilleszkedni, de olyan abszurd, vízfejű, fordított társadalmakban, mint a magyar, nagyon jó táptalajra lelnek.
 

Az angolok csúnyák és szeretik az esőt, meg a jóféle sört.

Az írek vörösek, szeplősek, szeretik az esőt, a jóféle sört és nem szeretik az angolokat, mégis, bár van sajátjuk, az angolok nyelvén beszélnek. Praktikus.

Az olaszok császárok és hadvezérek leszármazottai, mégis sok esetben ők európa fehér (vagy legakábbis világosabb) bőrű cigányai, zajos, szabályokra nagy ívben szaró, igénytelen banda, akik szép, de megbízhatatlan autókkal száguldoznak. Pont olyanok, mint az autóik: látszólag stílusokak, de valójában felszínesek és csak a külsőségek számítanak nekik.

A szlovákok mind frusztrált, magyarozó bunkó gyökerek.

A románoknak, mint közismert, szőrös a talpuk és Daciával közlekednek, elég kulturálatlan módon, bár ahogy fogynak a fák a Kárpátok lejtőin, úgy gazdagodnak egyesek fertelmesen hirtelen arrafelé, s járnak hatalmas német cirkálókkal, ugyanolyan paraszt módon, mint pár éve a Daciájukkal.
 

A zsidók mindent önnön zsidóságuk felől közelítenek meg, saját felsőbbrendőségükbe vetett megingathatatlan hitük és persze a pénz mágikus imádata vezérli minden gondolatukat és tettüket. Másokkal szemben összetartóak, ezért irigységgel vegyes utálattal nézik őket az olyan népek, akik erre képtelenek (magyarok, ugye), de egymás szemét is kilopják sokszor ha a haszonról van szó. A zsidó viccek többségét állítólag zsidók találták ki.
 

Az arabok terroristák. Ezt mindenki tudja. Továbbá levakarhatatlanul vonzódnak a szőke nőkhöz. 

Az amerikaiak borzalmasan tudatlan, ostoba és undorítóan kövér, hangos népség. Mégis, egy iszonyúan hatékony, élhető, működőképes országot építettek maguknak, és valahogy mégis mindenki amerikai szeretne lenni.

És mi a helyzet kis hazánkkal? Sajnos az, hogy bajban vagyunk. Nagyon nagy bajban,, amelynek fő oka saját mentalitásunk. Az igénytelenségünk, erkölcstelenségünk, végtelen önzésünk, teljesen torz értékrendünk az oka minden bajunknak. Mert hát milyenek a magyarok? Sajnos a magyarok képmutatóak. Magukat találékonynak tartják, de valójában amit csinálnak, az gátlástalan ügyeskedés. Pofázni azt nagyon tudunk, de viselkedni azt nagyon nem.  A többség döglusta képzetlen proli, és ezen az sem változtat, ha amúgy elég rendesen összelopta magát és 20 miliós fekete autóval jár, de persze hamis rokkantkártyával parkol. Ennek igen komoly hagyományai vannak ebben az országban. Parkolni az sem tud nornálisan (nem hajlandó), aki amúgy fizet érte. Úgy általában mindenki drágább autóval igyekszik járni, mint amit valójában megengedhetne magának. Az értelmesebb kisebbség meg halálra dolgozza magát a büdös nagy semmiért, képtelen megvalósítani önmagát - a sikeres önmedezseléshez, karrierépítéshez, mint olyanhoz, nem ért és mint olyat, különben is megveti. 

Úgy általában mindenki az érvényesülés egyetlen lehetséges módjaként a kapcsolatokon, szívességeken és vaskos borítékokon keresztüli utat ismeri, és amikor nagy nehezen benyomják egy munkahelyre valami alacsony beosztásba, nagyon tud csodálkozni, hogy a felette pöffeszkedő bunkónak nincs még talán érettségije sem. Ez a mérhetetlen nepotizmus a fő oka annak, hogy szinte semmi sem működik rendesen, hogy a pozíciók többségében alkalmatlan, képzettlen, tapasztalatlan  idióták pöffeszkednek, akik  nemcsak dilettánsak és inkompetensek, de emberileg, morálisan is döglött, tisztességtelen, korrupt mocskok, akik energiájuk legnagyobb részét saját alkalmatlanságuk palástolására fordítják és mi sem természetesebb annál, hogy kínosan ügyelnek arra, hogy nehogy véletlenül náluk felkészületebb ember kerüljön a beosztottaik közé.

Akikre melldöngetve hivatkozik a magyar, mint naaagy honfitársunkra, a legritkább esetben írták magyarul naplójukat. A magyar adótörvények példátlanul borzalmasak, azt a proli úgy oldja meg, hogy csal, a lúzerek meg eltartják kb. az összes többi potyautast. Valahogy egyiküknek sem jut eszébe inkább a szabályokon változtatni. Szokás ezt a mutyizásba, bratyizásba belezüllött, kelkáposztaszagú, sárbantocsogó helyet a következmények nélküli országnak hívni, ahol a hitvány, nyegle, arrogáns, gazember, bűnöző, a társadalmon élősködő önjelölt elit bármit megtehet bármiféle felelősségrevonás nélkül. A magyar választópolgár memóriája világviszonylatban is kimagaslóan gyenge. A kurváramegmondaniafrankótmindenről-t nemzeti sportként űzik legtöbben, és mindig, mindenre van magyarázat, pontosabban kifogás - de hát ezen már tényleg senki sem lepődik meg ott, ahol a legmelldöngetőbb mélymagyar is szlovák rendszámú kocsival jár.. 

Lennének gyökerei a magyarságnak, de el vagyunk vágva tőlük. A Kádár-diktatúrában szocializálódott generáció(k) különösen. És ezek ugye mit adnak tovább a gyerekeiknek? A nagy büdös semmit, a kelkáposztaszagú, álszent mutyizás, csalás, hazudozás, elhallgatás, besúgás, félrenézés hagyományát? Az új generáció feladata lenne visszatalálni az útra.. de ez elég reménytelen, különösen, hogy 90%-uk vastagon leszarja az egészet és csak meggazdagodni akar, lehetőleg mások kárára, vagy valahogy túlélni, csendben, porig alázva. 

A legtöbb magyarnak az a beteges, frusztrált kényszerképzete van, hogy a magyarság a nyugathoz tartozik, mint olyanhoz.. nyugathoz! hahh! ugyanmár. járhatnak a magyar adócsaló gazemberek különb x6-osokkal, mint nyugati fajtársaik, de mentalitásban soha, soha nem lesz nyugati a magyar nép, nem kellene ezzel áltatnia magát senkinek. Gyökértelen, frusztrált, irigy, önsorvasztó és rettenetesen álszent népség vagyunk, nem vagyunk tisztában értékeinkkel, hagyományainkkall és halvány fogalma sincs a legtöbb magyarnak arról, hogy mit akar a világban elérni, azon kívül, hogy mindenki kőgazdag és/vagy celeb létről álmodozik szánalmas nyomorában, és csak majmolják - jobb híján - a nyugatot, vagy azt a valamit, amit a korlátolt fejükkel annak gondolnak, de annak is csak az értéktelen, felszínes mocskát képesek importálni, mondjuk azt igen jó hatásfokkal, miközben a fejekben marad a végtelen, provinciális sötétség. 

Akinek meg mindez nem tetszik, az ki van kiáltva deviáns holdkórosnak és vagy elmenekült már innen rég, vagy belefullad a híg fosba, ahova azok húzzák vissza, ha netán ki akarna kecmeregni belőle, akikkel egy nyelvet beszél.

Ilyen társadalomra építve akarunk mi itt bármit is eléreni? Nem hiszek én már abban, hogy itt valaha bármi is jobb lehetne. Ilyen mentalitással ez sajnos képtelenség.